Temesi bánság, 1718. júl. 12.-1778. jún. 6.: a Magyar Királyság Tisza-Maros folyók és Erdély közötti területéből 1552: kiszakított, s a temesvári ejaletként 1716. X: a töröktől visszafoglalt, a →pozsareváci béke után alakított osztrák tartomány. - Szervezését Temesvár székhellyel kormányzója, Claudius Florimund Mercy gr. (1666-1734) kezdte. Első osztr. fölosztása 13 ker-re (districtus), a clissurai hegyvidékre (Glissura) és 6 katonai századra (a csanádi ker-ben a mokrini, a becskereki ker-ben a kikindai, frányovai és mellencei, a pancsovai ker-ben a botosi és idvari) történt. (Ez a fölosztás, a későbbiekhez hasonlóan, nem volt tekintettel a hódoltság előtti magyar vm. határokra) A 13 ker-ből a lugosi és almási ker. s a clissurai hegyvidék gyakorlatilag nem létezett, nem lett önálló törvényhatóság, a 11 ker-ből (temesvári, csanádi, becskereki, pancsovai, csákovai, lippai, facseti, karánsebesi, orsovai, palánkai és verseci), a tervezett lugosit a karánsebesibe, a tervezett almásit vagy mehádiait s a clissurai hegyvidéket az orsovaiba osztották. A katonai századokat 1726: főkapitánysággá (Oberkapitanat) alakították, amit 4 (temesvári, csákovai, hedjáki és mutniki) egységre, azokat állomásokra (Posten) osztottak. Ezek ugyan a polgári ker-hez tartoztak, mivel állandó katonai oszt-ok voltak bennük elhelyezve, önállóan katonailag kormányozták azokat. - 1717: összeíráskor a temesvári ker. 71 falujában (58 lakatlan), 1448 ház (Paraz 84, Jurok 70, Chakalaz 66 házzal) a csanádi ker. 21 falu (40 lakatlan), 448 ház (Sanad 44, Csanád, Kanisa, Koked 40-40 házzal), a becskereki ker. 24 falu (55 lakatlan), 574 ház (Becskerek 100, Modos 50, Botos 40 házzal), pancsovai ker. 36 falu (40 lakatlan), 776 ház (Pancsova 70, Homoliza, Kubin és Starhevo 50-50 házzal), csákovai ker. 69 falu (1 lakatlan), 3432 ház (Schebell 200, Firluck, Gilad Dogni, Liget, Schipeth, Schoschda, Tenta, Wemesch 100-100, házzal), facseti ker. 108 falu (36 lakatlan), 1968 ház (Drageste 80, Gustik 60, Kurta 50 házzal), lippai ker. 76 falu (70 lakatlan), 1131 ház (Lippa, Capelnasch 70-70, Boscheka 46 házzal), karánsebesi ker. 91 falu (5 lakatlan), 3915 ház (Karánsebes 422, Lugos 218, Veliki Sorleanyi 150, Sokosch Magirszky 130 házzal), orsovai ker. 39 falu (5 lakatlan), 1717 ház (Orsova 170, Doplez és Duferi 100-100 házzal), palánkai ker. 55 falu (3 lakatlan), 2377 ház (Siklova 166, Rakustia 125, Jassenova 110 házzal), verseci ker. 72 falu (11 lakatlan), 3503 ház (Karasova 400, Waradia 180, Dikvan 122 házzal), összesen 663 falu 21.289 házzal maradt meg a hódoltság után (1 házra 5 főt számítva kb. 106.445., 6 főt számítva kb. 127.734 lakossal). - A lakosság hiányát a Habsburg birod. minden tájáról kedvezmények ígéretével toborzott, több hullámban érkezett ném., sp. (katalán), ol., fr., cseh jelentkezők mellett a szerbekkel, oláhokkal, bolgárokkal, stb. pótolták. Ny-ról a telepeseket „ulmi skatulyá”-nak nevezett hajón vitték a Temesközbe, melynek kb. 1/3-a ingovány; megtiltották, hogy a csalódottak ugyanazon az útvonalon térjenek vissza, nehogy az érkezőket visszatérítsék. A mocsárvidék halmaira telepített új lakosságot az első évtizedekben megtizedelte a malária, a tüdővész. 1-2 év után igen sokan visszafordultak ném. birod. hazájukba. - Az 1741:18. tc-kel a rendek bejelentették „mihelyt a viszonyok nyugodtabb állapotra jutnak” a katonai igazgatású ter-ek Mo-hoz való visszacsatolását, de az 1751:24. és az 1765:33. tc. újabb ogy. határozatai ellenére a ~ a bécsi ném. udvari kamarától és főhaditanácstól függő igazg. alatt maradt, vámhatárral is elválasztva Mo-tól. - Mária Terézia (ur. 1740-80) É-i részét 1751: polgárosította. 1762-68: 3130 bűnözőt deportáltak a ~ba. 1768. VII. 11-1771. III. 31: a bánáti telepítések kormánybiztosának kinevezett Kempelen Farkas (1734-1804) 3x járt a ~ban, átalakíttatta a telepítés teljes rendszerét. A megvesztegetett hivatalnokokat, tiszttartókat elbocsátotta, a rác és oláh rablóbandákat fölszámolta, 1769. VI. 25: elérte, hogy közvetlenül a kirnőnek jelenthessen. Minden faluban paplakot és isk-t építtetett, minden 2. faluban felcsert alkalmazott, a selyemhernyó-tenyésztéshez eperfákat ültettetett, a talajvizes helyekről átköltöztette a falvakat, a telepes családoknak berendezett gazd-ot adatott (az első termésig élelmet, vetőmagot kaptak, az elhullott állataikat pótolták, pl. 1775: 646 lovat, 326 tehenet, 25 ökröt, 334 szekeret, 22 ekét, 268 lószerszámot és 6-12 é. adómentességet kaptak. Kempelen 4 é. alatt 37.000 családot telepített le a ~ban; ő vette rá a kirnőt a visszacsatolásra. 1769: a ~ot fölmérték, térképét 1772: kiadták. 1775: a kicstári ter-et a csatádi, temesvári, verseci és lugosi ker-re, azokat uradalmakra (Herrschaften) osztották bizonyos számú helységekkel (Dorschaften). Ennek térképe a ~ban kb. 1000, a kamarai ker-ekben 511 települést jelölt. 1777: a vámviszonyok szabályozásakor Albert hg. kir. helytartó elkészítette a visszacsatolás tervezetét. Az udvari kormányszékek váltságdíjat akartak kapni Mo-tól („belőle annyi pént húzhassunk, amennyit csak lehet adósságaink fedezésére és a beljavításokra”). A rendek ellenállására - s mivel roppant értékű és terjedelmű m. családi birtokok maradtak a kir. kamara birtokában - lemondtak a megváltásról. A kirnő 1778. VI. 6: uralkodói esküjét teljesítve a ~ot megszüntetve, 358 mf² ter-ét (30,45 %-át 109 mf² 223 településsel) Krassó; (32,68 %-át 117 mf² 177 településsel) Temes; és (36,87 %-át 132 mf² 118 településsel) Torontál vm-kre osztva visszacsatolta Mo-hoz. A telepítések eredményeként 1718-80: kb. 810 közs-et telepítettek. 1780: a hatalmas kamarai uradalmakból kisebb részeket eladtak, új birtokosokat nemesíttettek, hogy az újonnan szervezett vm-knek is legyen nemessége, a vm-k hagyományos működése zavartalan legyen. - A ~ elnevezése téves (a →Szörényi bánság emlékéből eredeztetett ném. ferdítés), a temesi főispánok soha nem voltak temesi bánok. →Krassó vármegye, →Szerb vajdaság és Temesi bánság, →Szörény vármegye, →Temes vármegye, →Torontál vármegye 88

Tud-os Gyűjt. (1825: Pechata Károly. A ~ nemzeti oskolájinak esmertetése) - Böhm Lénárt: D-mo. v. az ún. Bánát külön történelme. Pest, 1867. - Pesty Frigyes: A ~ elnevezésének jogosulatlansága. Pest, 1868. (Ért-ek a tört. tud-ok köréből I:7.) - Horváth M. VII:444. - Századok 1875:7.sz. (Pesty Frigyes: A macsói bánok) - Szentkláray Jenő: 100 év D-Mo. újabb tört-éből (1779-től napjainkig). 1. köt. 1-3. füz. Temesvár, 1879. - Uő: Oláhok költöztetése Dmo-on a múlt sz-ban. Bp., 1891. (Ért-ek a tört. tud-ok köréből XV:2. sz.) - Uő: Mercy Claudius Florimund kormányzata a ~ban. Újabb részletek Dmo. 18. sz. tört-éhez. Uo., 1909. (Uaz XXII:4. sz.) - Uő: Temesvár sz. kir. város tört. a vár keletkezésétől 1850-ig. Uo., 1912. (Klny. Mo. vármegyéi és városai. Temesvár) - Horváth, Eugen: The Banat. A forgotten chapter of European history. Uo., 1931. - Buchmann Károly: A dmo-i telepítések tört-e. Bánát. Uo., 1936.